Az LLM-antropológia nem egy új technológiai irányzat, hanem egy értelmezési pozíció.
Arra a felismerésre épül, hogy a nagy nyelvi modellek nem pusztán eszközök, hanem olyan rendszerek, amelyek emberi gyakorlatokba, jelentésekbe és döntési helyzetekbe ágyazódnak be.
Ez a megközelítés nem az LLM-ek működését kívánja optimalizálni, hanem azt vizsgálja, hogyan változik meg az emberi gondolkodás, felelÅ‘sség és cselekvÅ‘képesség a hatásukra.
Fogalmi keretek
Az LLM-antropológia nem egyetlen módszerre vagy definícióra épül.
Fogalmi keretként működik, amely lehetÅ‘vé teszi, hogy az ember-LLM kapcsolatot ne technológiai teljesítményként, hanem értelmezési és kulturális folyamatként lássuk.
​
Ebben a keretben az LLM nem „intelligens rendszer”, hanem résztvevÅ‘ egy jelentésalkotási térben.
Ember–LLM kapcsolatok
A gyakorlatban az LLM-ek sokféle szerepet töltenek be: tanácsadók, segítÅ‘k, referenciák, ellenÅ‘rzÅ‘ pontok vagy hallgatólagos autoritások.
Ezek a szerepek nem a rendszer tervezésébÅ‘l, hanem a használat során kialakuló viszonyokból születnek.
​
Az LLM-antropológia ezeket a viszonyokat nem rendellenességként, hanem értelmezendÅ‘ társas formákként kezeli.
Jelentés, kultúra, cselekvés
Az LLM-ek jelenléte nemcsak hatékonyságot, hanem elmozdulásokat is hoz a felelÅ‘sség, a tudás és a döntéshozatal tereiben.
A kutatások célja nem annak felderítése, hogy a rendszer „helyesen válaszol-e”, hanem hogy hogyan alakul át az emberi cselekvÅ‘képesség, amikor a döntések egy részben delegálódnak.
​
Az LLM-antroplógia azokat a kulturális és etikai feszültségeket tárja fel, amelyek ebbÅ‘l az átalakulásból fakadnak.
METHODS (BRIEF)
Módszertan röviden
Az LLM-antropológia kvalitatív és értelmezÅ‘ megközelítésekre épül: etnográfiai megfigyelésre, diskurzuselemzésre, reflexív elemzésre.
A célja kevésbé predikció vagy mérés, inkább a megértés és a jelentés feltárása.
​
Ez a módszertani nyitottság teszi lehetÅ‘vé, hogy az LLM-eket valós társadalmi kontextusukban vizsgáljuk